#Post Title #Post Title #Post Title

Szeretnek olvasni a spanyolok?


Megrögzött könyvesbolt-junkie vagyok. Ha meglátom, hogy valahol könyvek vannak, szinte remegni kezdek a vágytól, hogy beléphessek, aztán pedig órákon át tudom tapogatni, szagolgatni, lapozgatni a könyveket, teljes extázisban. Ritkán jövök ki üres kézzel. De Spanyolországban bajban voltam, és nem csak amiatt, hogy a spanyol tudásom nem elég egy könyv elolvasásához (ez egy vérbeli könyv-függőt nem tart vissza a vásárlástól) hanem mert könyvesboltot találni Spanyolországban nem is olyan egyszerű.

Ezzel először a Kanári szigeteken szembesültem olyan tíz éve, amikor a barátnőm megkért, hogy ugyan már, vigyek a gyerekeinek pár spanyol nyelvű mesekönyvet. Nem tűnt ez valami nagy kihívásnak, hiszen Tenerifén elég nagy élet van, bolt meg aztán millió. De könyvesbolt? Na, azt nem találtunk.
Pedig ott is olvastak ám az emberek - a strandon csomóan könyvvel a kezükben napozgattak, és minden hotel recepcióján óriási könyves szekrények álltak, ingyen ponyvaregényt kínálva. (Pontosabban cserebere alapon működtek ezek - odateszed, amit kiolvastál, elveszel egy másikat. De nem volt ez szigorúan ellenőrizve, mikor megjegyeztem, hogy nekem nincs könyvem, de azért elvinnék egyet, mennyit fizessek, csak legyintettek, hát akkor vigyem el ingyen. Kit érdekel? Gondolom elsősorban azért, mert a legtöbb nyaraló amit elolvas, azt nem akarja hazavinni, úgyis ott hagyja. Szóval az utánpótlás az folyamatos egy szállodában. Persze főleg angol és német könyvek voltak - spanyol az nem. Gyerekkönyv meg végképp nem.)
De persze én nem adtam fel ilyen könnyen - több helyen megkérdeztük, hol van könyvesbolt, nagy vállvonogatások után a papír-írószer boltokba irányítottak minket. Ott valóban volt pár gyerekkönyv (főleg angol persze) de azért tudtunk venni pár spanyolt is. De azt a klasszikus könyvesboltot, azt sehol nem találtuk.
Persze ebből még nem vontam le messzemenő következtetést. A Kanári szigetek mégiscsak egy nyaralóhely. Jó, hát nekem könyv nélkül ez elképzelhetetlen az élet mindenhol, de azért ez valóban nem általános hozzáállás. Majd Spanyolországban, a kontinensen, ott majd találunk ilyet, mondtam magamnak.
Aztán odaköltöztünk, de könyvesbolt... hát az nem nagyon volt.
Persze a suli melletti kis papírboltban itt is lehetett találni egy polcnyi gyerekkönyvet, és ha elmentem egy nagyobb szupermarketbe, akkor annak az aljában volt egy kisebb szobányi könyvesrészleg is. De az a klasszikus, csak könyveket áruló bolt? Hát ahhoz azért az nem volt egyszerű hozzájutni.
Persze találtunk aztán többet is. A szupermarketben egy ruha és egy sportbolt között tényleg volt egy igazi nagy, színes és fényes: ahol csak angol könyveket árultak. Aztán egy kis, sötét és poros antikváriumot - szintén angol könyvekkel teli. Ok, persze értem én - angol expat környéken laktunk, nyilván volt ebben piac, pénz is. Lelkesen vásároltunk ezekben a boltokban mi is.
De hát azért valljuk be, a két piac, a spanyol könyvárus az angol mellett is simán megélne.
Kérdezgettem ám az ottani ismerőseimet, mi lehet annak az oka, hogy Angliával (vagy épp Magyarországgal) ellentétben ahol millió könyvesbolt van, Spanyolországban mintha erre nem lenne igazi igény. Hát nem olvasnak a spanyolok? Kiderült, hogy a kérdésem nem új - nem én vagyok az első, aki ezen elcsodálkozik. Ráadásul nem ez az egyetlen rejtély: mert nemhogy spanyol könyvesbolt nincs a környékünkön, de spanyol CD bolt sem. Ezek szerint se az olvasás, se a zene nem elég népszerű itt. Legalábbis önálló boltot nem nagyon képes egyik sem fenntartani.
És tényleg, akkor jöttem rá - spanyol gyerekdalos CD-t se tudtam eddig venni, pedig hát a nyelvtanulás egyik fontos alappillére a zene (szerintem) a dalok, a szavak könyebben belebújnak az ember fülébe ha sokszor meghallgatja. De aztán persze megláttam a CD-t is a szupermarketben a pénztár mellett, ahol a cukorkák voltak. Vettem is gyorsan párat - hogy aztán a szemem forgassam minden egyes alkalommal, ha belehallgatunk. Mert persze az a fajta szintetizátoros gagyi volt, amit hallgatni is fáj. (De mondjuk ez nem meglepő, az otthoni szupermarketből se vesz az ember jobbat, nem is tudom, mit vártam.)
Persze ha az ember nyitott szemmel jár, használja a gugli keresőt és a személyes kapcsolatokat, és persze szerencséje is van, akkor azért előbb-utóbb megtalálja azt a fránya könyvesboltot.
Merthogy (ne csigázzam tovább a kedélyeket) spanyol könyvkiadás van és persze hogy a spanyolok is olvasnak. Bár tény, hogy a  neten fellelhető statisztikák szerint is csak évi 45 ezer új könyv jelenik meg (Ellentétben Anglia 150 ezres adatával. A háromszoros mennyiség azért meglepő amúgy, mert Angliában másfélszer annyian laknak csak, mint Spanyolországban, tehát jóval kisebb különbségnek kellene lennie. És most ne mondja senki, hogy dehát az angol világnyelv - mert a spanyol is az, és most ebbe direkt nem számoltam bele sem az amerikai, sem az ausztrál, sem a dél-amerikai könyvkiadást.)
Mi végül a barátnőmmel Fuengirolában találtunk egy aranyos kis könyvesboltot, ahol jó nagy gyerekkönyves részleg volt. Ott aztán feltankoltam mesekönyvből, játékos feladatlapból, hogy legyen majd mit olvasgatni a lányoknak, ha hazaköltözünk.
Persze nyilván benne van az én tapasztalataimban, hogy egy kis faluban laktunk, még a mellettünk lévő nagyváros is "kicsinek" számított. Malagában azért találtunk mi is nagy, háromszintes könyvesboltot, igaz, csak egy szinten árultak könyvet, egy szint a CD-DVD részlegé volt és egy teljes szint a számítógépes játékoké. Itt amúgy elég elviselhető gyerekdalos CD-t is tudtunk venni, noha még ez sem olyan igazán magas röptű zeneileg, de hát aki csak próbaképp vesz le valamit a polcról, az néha mellényúl. Nyilván Madridban vagy Barcelonában egészen mást tapasztal az ember. De hát nekünk az Andalúz tapasztalat jutott, ahol úgy tűnik az egy főre eső könyvesboltok száma mégiscsak döbbenetesen alacsony.
Most, hogy ismét Angliában vagyunk, a spanyol könyvek vásárolására vonatkozó igény újra felmerült. Merthogy olvasni jó. Spanyolul is jó lenne, de megkérni bárkit, hogy keressen könyvesboltot, aztán menjen el, vegye meg, menjen el a postára és aztán küldje el - se egyszerűnek, se olcsónak nem nevezhető megoldás.
De hát ott a net - csaptam a homlokomra. És ott a Kindle. És mi derült ki? Hogy bizony spanyol mesekönyvet Kindle-re körülbelül 20 másodperc alatt tudok venni - egy magyar gyerekkönyv árának harmadáért. És hogy nem kell az ebayen és a spanyol amazonon keresgélnem, mert a sima angol amazonon is óriási mennyiségű spanyol gyerekkönyvet árulnak - olcsóbban, mintha Spanyolországból rendelném meg. Basszus, az külön röhej, hogy hamarabb ideér, mint amikor Spanyolországban laktam és a spanyol amazonról rendeltem könyvet. Ezt aztán végképp nem tudom hová tenni. :-)

Leave a Reply

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...