 |
Ceuta sok szempontból elfeledett hely. A mi nagy és drága útikönyvünkben nem is szerepel. Pedig mennyi vér omlott érte, mennyi háborút vívtak, hogy megtartsák! Stratégiailag ugyanis nagyon fontos hely - ez az Európához legközelebb eső afrikai kikötő, Ceuta és Gibraltár között lehet behajózni a Földközi tengerbe. Nem csoda, hogy ezt a két talpalatnyi földecskét sok-sok nemzet akarta már uralma alá hajtani. Gibraltár az angoloké lett - és ez a spanyoloknak fáj. Ceuta spanyol kézen van, ezt a marokkóiak panaszolják, pedig az elmúlt 500 évben volt idejük megszokni ezt a tényt.
Ceutába lépve az ember szó szerint a legendák birodalmába toppan. Ez a város ugyanis nem más, mint Herkules két oszlopa közül az egyik, aki a tizedik próba során lusta volt átmászni az Atlasz hegységen, ezért széttépte azt, így keletkezett a szoros, és Gibraltár és Ceuta lett Herkules két oszlopa.
Nekünk azonban nem ezért volt kötelező átmennünk oda, hanem azért, mert megígértük. Méghozzá még hat évvel ezelőtt, mikor Borsika lányom ovistársának szülei ideköltöztek. Akkoriban a nagy magyar elvándorlás még egyáltalán nem indult be, ők olyan első madárként érkeztek és akkor még mindenki hüledezett, hogy micsoda bátorság elmenni. Nekünk még tervben sem volt, hogy valaha is külföldön fogunk élni. De ők nem csak hogy elköltöztek, de rögtön Spanyolország legtávolabbi csücskében raktak fészket, egy olyan helyre, aminek a létezéséről még soha nem hallottam: Ceutába. Persze, mindenki ígérgette nekik, hogy megy majd látogatni - de amikor elmesélték, hogy Malagából helikopterrel kell menniük, hogy hazaérjenek, szerintem szinte mindenki lemondott az utazásról. Ok, mi rutinos utazók vagyunk, de ez azért Ceuta tényleg a világ végének tűnt.
És milyen az élet - most meg itt van a szomszédban.
Mondjuk nem olyan reggel megyek-este jövök közelségben, de mire szánjon az ember egy hosszú hétvégét, ha nem Afrikára! Különösen mert hogy bár Ceuta bájos város, de egy nap alatt könnyedén bejárható. Viszont nagyon közel van hozzá Marokkó, amit vétek lenne kihagyni!
Ami a praktikus tudnivalókat illeti, Ceutába legegyszerűbben komppal lehet átmenni Algecirasból. A neten különféle árakat lehet találni arra nézve, hogy ez mennyibe fog kerülni, de okosabb ezeket inkább csak irányárként kell kezelni, a jegyet pedig egyáltalán nem érdemes neten keresztül megvenni. Ellentétben ugyanis Angliával, ahol a netes vásárlás általában komoly kedvezményt jelent, Spanyolországban pont az ellenkezője az igaz.
Mi a neten azt olvastuk, hogy egy felnőtt 70 euróért mehet át, a gyerekjegy 50 euró, Bendének meg olyan 20. Ám a vendéglátóink azt tanácsolták, hogy ha megérkezünk, ne az egymás után sorakozó utazási irodákban vegyük meg a jegyünk, inkább menjünk el a végéig, ahhoz az épülethez, ahol már be kell szállni és ott álljunk sorba, mert ezek a komptársaságok közvetlen jegyirodái, ahol a legolcsóbb a jegy. Mi itt 70 eurót fizettünk az egész családért, ami a netes árakkal összehasonlítva már teljesen barátinak tűnt. (Arról nem is beszélve, hogy visszafelé kifogtunk egy brutálisan jó ajánlatot, egy éppen ötéves komptársaság minden hónap ötödikén 5 euróért adta a jegyet, ami így az egész családnak kerek 20 eurójába került, mert Bendéért nem kértek pénzt. Sajnos májusban volt az utolsó ilyen nap, de nem láttunk semmilyen erre utaló hirdetést, csak azért tudtunk róla, mert a vendéglátóink hallották már és megosztották velünk ezt a tippet.)
Fontos, hogy mindenképp vigyünk fényképes igazolványt. mert jegyet csak ennek birtokában adnak ki. Aki pedig Marokkóba is át akar menni, annál legyen útlevél is.
Kocsit nem érdemes átvinni, mert egy útra körülbelül 100-150 euró a fuvardíj, és ennél sokkal olcsóbb Afrikában bérelni. A kompállomásnak nagy parkolója van - napi 10 euróért ott is lehet hagyni a kocsit, ám ha valaki szeretne egy kicsit spórolni, annak érdemes egy kicsit arrébb, a városban leparkolnia, kb 10 percnyi sétára nagyon sok, ingyenes és árnyékos parkolóhely található.
Bár a komp minden órában jár, és van időszak, amikor félóránként, érdemes azért jó másfél órával hamarabb kinn lenni, mert van útlevélellenőrzés (vagy iratellenőrzés) és a csomagokat is átvilágítják, igaz, itt simán lehet folyadékot is vinni és súlykorlátozás sincsen.A kompon lehet enni-inni venni, és elég kényelmes is, és maga az út olyan két órán át tart. Mi speciel nem láttunk delfineket, de volt egy csomó más nagy hajó, amit a gyerekek nagyon élveztek. (A mi kedvencünk a yachtokat szállító komp volt. Totál bizarr látványt jelentett a hajóval megpakolt hajó.)
Ceuta meghökkentő módon modern, tiszta, kellemes és érezhetően barátságos város. Az első döbbenet az volt, hogy brutálisan sok a bolt errefelé. Szinte minden nagyobb ruhamárkának van boltja. Ez amúgy a hasonló méretű más spanyol városokra nem jellemző. De hát Ceuta elég elzárt hely, nem olyan könnyű innen kiugrálni és nem is olcsó az utazás. A bezártságért cserébe viszont a ceutaiak egy csomó kedvezményben részesülnek. Nekik féláron van a komp, a Spanyolországon belüli repülőjáratokból az itteni lakosok jelentős kedvezményt kapnak, és a fizetésük is magasabb, mint az országos átlag.
A pozitívumok között szerepel a város alacsony bűnözési rátája, hogy minden egy helyen és közel van, simán el lehet engedni a gyereket délutánonként különórára, és ahogy hallottam azokból itt jóval nagyobb a választék, mint mondjuk ahol mi lakunk. A marokkói határ közelsége miatt könnyen és olcsón lehet házvezetőnőt fogadni, és ha az ember hetente egyszer átruccan Marokkóba, akkor a bevásárlásait töredékáron bonyolíthatja le.
És hogy mit érdemes itt megnézni? Hát például ezt a gyönyörű bronz Herkules szobrot, ami a tengerparton áll. De holnap még ennél is izgalmasabb képeket mutatok majd Ceutáról!
